Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A szülői felügyeleti jog a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeleti jogot a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. Ezzel ellentétes megállapodásuk hiányában a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják (még akkor is, ha már nem élnek együtt). Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
A jogszabály mindkét szülő jogait és kötelezettségeit meghatározza és a gyermekek egészséges fejlődése érdekében elvárja a felek együttműködését a továbbiakban is. Azaz § a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt rendszeresen tájékoztatnia kell; § a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben jogaikat közösen gyakorolják. Mik a gyermeket érintő "lényeges kérdések"? Azt, hogy mit tekintünk a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek, szintén rögzíti a jogszabály, melyet a bírósági gyakorlat tartalommal tölt meg. Ezek pedig a kiskorú gyermek: § nevének meghatározása és megváltoztatása, § a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, § huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, § állampolgárságának megváltoztatása és § iskolájának, életpályájának megválasztása. Felhívjuk arra is a figyelmet, egyrészről, hogy ezek a jogosultságok bővíthetők.
Ennek hátterében az áll, hogy a közös szülői felügyelet a felek olyan mértékű együttműködését igényli, amelyre azok a szülők képesek, akik hajlandóak egymással egyezségre jutni. A bíróság tehát eldönti a gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevételével, hogy a szülői felügyeleti jogokat melyik szülő gyakorolja, illetve a felek erre irányuló kérelmére, azok megosztásáról is határozhat. A korábbi törvényi rendelkezés szerint a szülők házasságának felbontásakor a " gyermekek elhelyezéséről " kellett dönteni, ez a szóhasználat pedig a mai napig él a köztudatban. A változás azonban nem csak az elnevezést érinti, az tartalmilag is módosult és a gyermek elhelyezése ma már a szülőkön kívüli harmadik személynél történő elhelyezést jelenti. A ma hatályos szabályok szerint a szülői felügyeleti jogok gyakorlása kérdésében születik döntés. Ez azt jelenti, hogy h a a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
Jelentősége annak van, hogy a szülők együtt vagy külön élnek. Az együttélő szülők helyzete világosabb. A magyar Ptk. lehetőséget biztosít, sőt előtérbe helyezi különélő szülők esetén a közös szülői felügyeleti jogot. A szülői felügyeleti jog jogokat és kötelezettségeket is magába foglal. Tartalmának jogi elemei a gyermek gondozása-nevelése, tartózkodási helyének kijelölése, törvényes képviselete, vagyonának kezelése, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás. A szülőknek mindenekelőtt a gyermek testi, lelki, szellemi, vagyoni fejlődését kell szem előtt tartaniuk, a gyermek érdeke a szülőkét megelőzi. A szülői felügyelet kérdésében a Ptk. a szülők megállapodását helyezi előtérbe. Ez a megállapodás lehet peren kívüli megoldás, illetve perbeli egyezség. Peren kívül állapodhatnak meg a különélő szülők. Amennyiben nem közös a szülői felügyeleti jog, úgy az egyik szülő teljeskörűen gyakorolja azt, a másik szülő pedig a lényeges kérdésekben való együttdöntés jogát gyakorolhatja. Vitás kérdések eldöntésében a szülőknek a gyámhatósághoz kell fordulniuk.
A gyermekeknek szükségük van szeretetteljes szülői kapcsolatra, törődésre, odafigyelésre. A gyermekek érdeke mint leginkább védendő érték jelenik meg a társadalomban, és mint oly sok tudomány, a jog is védelmezi. Éppen ezért van jelentősége a szülői felügyeleti jognak, melyért a bíróságokon oly sok vita folyik, melyet sokan maguknak szeretnének, így biztosítva helyüket gyermekük életében. Mi is az a szülői felügyeleti jog? Nagykorúságáig minden gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Szülő az, aki az anyai vagy apai státuszt betölti. A gyermek anyja az, aki megszülte a gyermeket, apja az, akit valamely apasági vélelem alapján annak tekintenek. A Ptk. szerint apai jogállást a következők keletkeztetnek: – házassági kötelék, – élettársak esetén reprodukciós eljárás, – apai elismerőnyilatkozat, – bírósági határozat, – örökbefogadás. Más személy szülői státuszba nem kerülhet, tehát az új partnerkapcsolattal nem válik szülővé a párkapcsolat új tagja. Az anya és az apa teljesen egyenlő felek, nem számít, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő szülőkről beszélünk.
A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni, ha a szülői felügyeletet az együtt élő szülők együttesen gyakorolják - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével - a gyámhatóság dönt, ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a 16. életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik. A szülői felügyelet megszűnése [ szerkesztés] A szülői felügyelet legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor megszűnik, hiszen ez a jog csak a kiskorú gyermekek tekintetében érvényesülhet. Ha a kiskorú házasságot köt, és ezzel nagykorúságot szerez, a szülői felügyeletet ugyancsak megszűntnek kell tekinteni. Megszűnik a szülői felügyeleti jog az örökbefogadással is, amennyiben arra korábban nem került sor. Ezzel szemben az örökbefogadással nem szűnik meg annak a házastársnak a szülői felügyeleti joga, akinek a gyermekét a házastársa fogadja örökbe.
Úgy gondolom, bár ez egy igazán extrém eset, be kell látni, hogy a bíróságokon gyakori jelenség, hogy megpróbálják a másik felet – akár az anyát, akár az apát – alkalmatlannak nyilváníttatni, sokszor saját sérelmeiket helyezve előtérbe, nem pedig a gyermek érdekeit. Tipikusan a szülő alkalmatlanságát bizonyítja, ha a szülők egyike jogellenesen, fenyegetéssel tartja magánál gyermeket, vagy ha folyamatosan új pereket indít a nála történő elhelyezés iránt. A bíróság tehát döntését a gyermek érdekeit előtérbe helyezve hozza meg. Összességében a szülői felügyeleti jog rendkívül sok mindent ölel fel, az itt bemutatott szabályozások is csak kis részét teszik ki az egésznek. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a gyermekek érdekei a legfontosabbak, és ahhoz, hogy kifejlett, egészséges személyiségekké váljanak, megfelelő szülői háttérre van szükségük, ezért is fontos, hogy szülőként melyik fél mit és mennyit tesz bele a kapcsolatba. JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS