Ekkor jön az iskolai teljesítményromlás, az éjszakai ébredések, a beszédhiba újra megjelenése. Előfordul az is, hogy a gyermek viselkedése, magatartása változik. Visszahúzódó, ha korábban barátságos volt, szótlan lesz, sírós. Számtalan módon mutatkozhat meg, amit néha észre sem vesz a szülő. Akármilyen tehetséges is mindenben, akármennyire is szereti mindegyik foglalkozást, egyszerűen elfárad testileg és mentálisan is. Ezzel pedig inkább hátráltatjuk a fejlődését, sem mint segítjük! Mit tegyünk? A szőlőnek kell észnél lenni és megálljt parancsolni. Érdemes szelektálni és csak azokat a foglalkozásokat megtartani, amiket nagyon szeret a kicsi és tényleg az előnyére is válnak a fejlődésben. Nagyon nehéz észrevenni, mikor jön el az a pont, mikor már túl sok. Érdemes inkább megelőzni és csak pár különórát megtartani, hogy a gyerek, gyerek is lehessen. Szaladgálhasson, szabadon játszhasson, kis barátokat szerezzen, pihenjen is… A túlfejlesztés és a túl sok foglalkozás árthat is, nem csak javíthat a gyermek esélyein!
Bizonyára ismerősen hangzik a latin eredetű idézet: Palma sub pondere crescit! A mondás valószínűleg abból a felismerésből fakad, hogy a pálmafa levelei a törzs csúcsáról hajlanak le, így minél nagyobbak és nehezebbek, a növény annál erősebb és vastagabb törzset növeszt a súly hordozásához. Ahogyan az egyre nehezedő leveleket húzza saját súlyuk, úgy engednek teret a többi levél számára is a növekedéshez. Ezért minél nagyobb a pálmafa terhe, annál dúsabb a koronája is. A fenti mondás ezért arra utal, hogy az ember teste, lelke, személyisége akkor fejlődhet egészséges módon, ha azt megfelelő időben és kellő mértékben nehézségek és próbák érik. Ha pedig valakit még a széltől is óvnak, és az élet próbásabb eseményeit cukormázba vonják számára, akkor ez kárára lesz, mert nem erősödik kitartása és problémamegoldó képessége. Minap egy áruház könyvespolcán kamaszlányoknak készített könyvön akadt meg tekintetem. A kiadvány a menstruáció várható nehézségeire segít felkészíteni a tiniket. A tájékoztatás mellett, a hónap mindegyik napjához volt valami "jó tanácsa" is: melyik napon milyen érzésekre és történésekre figyeljen fürkészően a kötet ifjú olvasója.
1/10 anonim válasza: 100% Azt, amit az "amibe nem d*glünk bele, az megerősít". :) Magyarul: minél több olyasmit élünk meg, ami számunkra nehezen megoldható, átélhető, annál több rutint szerzünk ezen élethelyzetek kezelésében- magyarul erősebbek leszünk... és milyen igaz... 2009. ápr. 30. 09:31 Hasznos számodra ez a válasz? 2/10 A kérdező kommentje: Oké miért teher alatt nő a pálma? Teher nélkül nem is nőne? 3/10 anonim válasza: 89% Nem, teher nélkül nem nőne- ha a szólás jelentését, mondani valóját nézed. A növés itt nyilván nem azt jelenti, hogy a pálma kicsi marad, ha nem aggatsz rá edzőtermi súlyokat. Magyarul: Teher nélkül nem növelhető a teherbíró képesség, a tehelhetőség. Sem a testi, sem a lelki (álló)képesség. Semmi egyéb hókuszpókuszális jelentése nem van ennek a szólásnak. :) De ha nagyon akarod: A növékenyeket is megedzi az időjárás, a külső körülmények. Ha egy növény (pálma) nem suokik hozzá pl a viharhoz, esőhöz, stb... Akkor gyengébb lesz (gyökerek nem kapaszkodnak annyira mélyen, stb.. ) és egy hirtelen jött vihar zsupsz, kitekeri.
(Ennél csak a megfeszített Krisztus képe gyakoribb. ) Mintha a szenvedés - különösen a kívülről ránk aggatott teher - bármiféle értéket hordozna. A katolikus vallás is ott futott totál mellékvágányra, amikor az áldozatot, a fájdalmat, a megalázkodást emelte erkölcsi magaslatra; a megkínzott, véres Krisztus-arcot tette jelképévé és példaértékűvé; a valódi, mélyen humanista jézusi filozófiát pedig simán hagyta a polcon porosodni. A valóság az, hogy akkor működünk kiegyensúlyozottan, ha stressz-szintünk optimális. Kikészülünk, ha összecsapnak fejünk felett a hullámok, és belehalunk az unalomba, ha kevés az adrenalin-termelést serkentő inger. Persze, mindenkinél máshol húzódik az optimális szint. Egyesek órákig képesek üldögélni a kertben, hallgatva a madárcsicsergést, csodálva a naplemente varázsát. Mások azt élvezik, ha folyamatos a pörgés körülöttük, tárgyalásról tárgyalásra rohannak, miközben nonstop csörög a mobiljuk. A nyugdíjas közalkalmazott és az aktív bróker között természetesen széles a skála, s nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi magunk hol helyezkedünk el rajta.
Ezért, nem meglepő módon, amikor egy akadályba, stresszes helyzetbe ütköznek, akkor jobban felkészültek a hasonló helyzetek értelmes kezelésére. Például az orvosok körében a reziliens doktorok nem orvosi problémákat oldanak meg, hanem visszaadják a páciensek egészségét. A munkahelyi pozitív fókusz a reziliencia alkotóeleme. Tag-ek: reziliencia stressztűrés munkahelyi légkör
Az ember is a természet része, pont úgy működünk, mint a többi élőlény, legfeljebb többet gondolkozunk (néha minek is.. ). A magyar nyelv meg plasztikus szóképekben beszél. Ennyi. 10:16 Hasznos számodra ez a válasz? 4/10 A kérdező kommentje: úgy tudtam, ez valami arab szólás 5/10 anonim válasza: 100% Nyilván nem tősgyökeres:))) magyar szólás, vagy csak annyira, amennyire nálunk a pálma őshonos... De ez csak következtetés, a pontos eredetét én sem tudom. Ha érdekel, angol változatára keress rá, szerintem több nyelv is használja ezt a mondást. Nem vagyok összehasonlító nyelvész, így ez ügyben a magam részéről többet nem tudok segíteni Neked. :) 2009. 10:25 Hasznos számodra ez a válasz? 6/10 anonim válasza: 91% Latin eredetű. Nézd, találtam egy linket is rá: [link] 2009. 10:53 Hasznos számodra ez a válasz? 7/10 anonim válasza: Szentes jelmondata volt, latin eredetű. Azt jelenti hogy, folyamatos sarcolás után is vegetál az ország. máj. 1. 19:25 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: 53% Lényegében azt jelenti, hogyha egy fejlődésben lévő fiatalembert sem szellemileg sem fizikailag 2015. jún.
Persze a bennszülöttek között is vannak olyanok, akik hanyagul végzik munkájukat, nem figyelnek a kellő egyensúlyra. Akkor nőnek a pálmák ferdén, annyira, hogy néhány szerencsétlennek szinte a fövenyt súrolja a koronája. Felnőttként azért már sejtettem, hogy valami sántít a szorgos bennszülöttek és a pálmanövekedés összefüggése körül, de csak egy tudományos cikket olvasva értettem meg, hogy mit is jelent ez a mondat igazán. Mivel nem vagyok nagy biológus, okoskodás helyett beidézem a National Geographic-ban megjelent cikk egy részletét: "A különböző pálmafajok közös vonása, hogy egyszikűek, és a törzs csúcsán növesztik leveleiket, melyek igen nagy méretűvé is válhatnak. Minél nehezebb a levél, annál nagyobb teherbírású törzsre van szükség, így a levél gyarapodásával a törzsre ható erők hatására a pálmafa törzse vastagodik, növekszik. A növekedés jellegzetessége még, hogy a levelek a törzs csúcsán egy kis területről indulnak ki. Az eredetileg a szár tengelyében felfelé növekvő leveleket később saját súlyuk húzza lefelé, és ahogy a középponttól eltávolodnak, tér nyílik a többi levél számára is a növekedéshez.
A növekedés jellegzetessége még, hogy a levelek a törzs csúcsán egy kis területről indulnak ki. Az eredetileg a szár tengelyében felfelé növekvő leveleket később saját súlyuk húzza lefelé, és ahogy a középponttól eltávolodnak, tér nyílik a többi levél számára is a növekedéshez. Tehát minél nehezebb a pálma levele, minél nagyobb a teher a fán, annál dúsabb korona várható.
Munkahelyi környezetben képes minden helyzettel megbirkózni, kezdve a frusztráló kollégától és végezve a növekvő munkaterheléssel. A reziliencia több komponensből álló fogalom, több tényező határozza meg: viselkedés, gondolatok, cselekedetek, attitűdök és készségek. A reziliens alkalmazott nemcsak ezekből a helyzetekből jön ki győztesen, hanem a stresszes folyamat során meg is erősödik, fejleszti személyiségét. Az adott helyzetből kihozza a maximumot, illetve a folyamat során tapasztaltakat, a tanulságokat felhasználja a jövőben. A reziliencia kialakulásához, erősödéséhez stresszes, ellenséges helyzetekre van szükség, melyek kimozdítják komfortzónájukból az embereket és új tapasztalatokkal, készségekkel ruházzák fel őket. A kutatások azt mutatják, egyes emberek születésüktől fogva magasabb reziliencia szinttel rendelkeznek, mint a többiek. A jó hír az, hogy az egyén és a szervezet rezilienciaszintje egyaránt növelhető tanulással. Megerősíthetjük azt a képességünket, hogy óriási nyomás alatt is elvégezzük feladatainkat, majd fejlődünk is.
Végül pedig még jegyzetelésre is kaptak lehetőséget: 1-31-ig ott sorakoztak a hónap napjai, és mellettük ez a kérdés árválkodott: Mit éreztél ma? – majd következett a kipontozott rész a válaszhoz. Amikor a felkészítés bölcs szándékával megveszi ezt a könyvet serdülő csemetéjének valamelyik szülő, akkor ez a kiadvány arra is késztetni fogja olvasóját, hogy folyamatosan fürkéssze érzéseit. Így, a még fejletlen személyiségű fiatal "tudományos forrásból" kap ösztönzést arra, hogy állandóan "hőmérőzze" érzelmeit, figyelje teste és lelke rezdüléseit. Ezzel kezdetét veszi, és szüntelenül erősödik az önmaga körüli forgolódás. A könyvecske nem a próbák megoldására és elviselésére készít fel, hanem arra, hogy olvasója ott is nehézséget szimatoljon, ahol szinte nincs is mit észrevennie. Egy másik könyv, a Biblia, viszont ilyet sohasem tesz, mert nem bíztat arra, hogy igyekezzünk kicselezni és megúszni a próbákat. Mint ahogy arra sem olvasunk benne felszólítást, hogy ízlelgessük, boncolgassuk, vagy naplóban örökítsük meg a nehézségek idején felbukkanó érzéseinket.