Kornak, anamnézisnek megfelelő A kenetben lévő sejtek mind a korának, mind az előzményeinek megfelelőek, ebből a szempontból minden rendben van. Kornak, anamnézisnek nem megfelelő Trichomonas vaginalis A trichomoniasis leggyakrabban nemi úton terjedő betegség, de egyéb módon is megfertőződhet valaki (pl. közös fürdővíz, törölközőhasználat). Az esetek felében tünetmentes, vagy igen enyhe tünetekkel jár. Jellegzetes tünete a bőséges, sárgás-zöldes, habos, bűzös folyás, gyakori vizelési inger, hüvelyi viszketés. A fertőzés kezelést igényel, mely vényköteles gyógyszerrel történik. Trichomonas pozitivitás esetén vegye fel a kapcsolatot nőgyógyászával! Gomba (morfológiailag Candida species) Herpes simplex-nek megfelelő sejtelváltozások Actinomyces-nek morfolo. megfelelő baktériumok Kóros neoplasztikus hámelváltozások (rosszindulatú daganatra utaló elváltozás) Altípusos laphámsejtek A kenetben kóros laphámsejtek vannak, amiknek az eredete nem határozható meg egyértelműen. Az alábbi két típusát különböztetjük meg: Nem meghatározott jelentőségű (ASC-US): A kenetben bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek vannak.
Az endocervicalis zóna hiánya az endocervix a méhnyak csatorna területe. A méhszájon korábban végzett műtétek, palsztika, konizáció után a méhnyak csatorna szűkül, hegesedik, nem téve lehetővé a megfelelő számú sejt letörlését és tárgylemezre helyezését. Sejtszegény kenet: elsősorban menopausa után vagy sugárkezelést követően a sorvadó méhnyak hámról kevés sejt kerül a tárgylemezre, korlátozva a mikroszkópos vizsgálatot. Szintén P0 eredmény kapunk, ha a citológiai kenet elveszik, eltörik, rajta a beteg neve nem olvasható, vagy nem megfelelően lett előkészítve a mikroszkópos vizsgálatra. A P0 lelet nem jelent kóros elváltozást, a méhnyak citológiai vizsgálat ismétlése szükséges. PI citológiai lelet A kenetben kizárólag normál sejtek vannak. Általában a szexuális élet megkezdése előtt találkozunk P1 citológiával, teendőt nem igényel, negativ lelet. Éves szűrés javasolt. PII citológia lelet Az eltérést nem mutató méhnyak citológiai leletek döntő többsége P2. A normál hámsejteken kívül kevés fehérvérsejt látható.
Létrehozva: 2005. január 1. Módosítva: 2011. november 15. 17:26 A méhnyakszűrés kellemetlen ugyan - senki nem tagadja -, viszont rendkívül hasznos, sőt, életfontosságú lehet. Mi is történik a szűrés alkalmával és miért? A nőgyógyászati szűrés komplex ellenőrzés, ahol tünetmentes nők vizsgálatával igyekszünk felismerni azokat a kórállapotokat, melyek további diagnosztikát, szükség esetén kezelést igényelnek. Hangsúlyozzuk: a vizsgálat szűrés, eredményét csak és kizárólag a szűrővizsgálatokkal szembeni megszorításokkal szabad értékelni. Minden szűrésnek lehet álpozitív (egészséges egyén esetén kóros eredmény), illetve álnegatív (beteg egyén negatív lelete) eredménye, mégis összességében állíthatjuk, hogy a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat hatásfokát tekintve az egyik legmegbízhatóbb egészségügyi szűrés. Különösen fontos megemlíteni, hogy a méhnyakrák szűrése a korai felismerés egyetlen záloga: segítségével a betegség olyan korai szakaszában válik felismerhetővé, amikor még egy egyszerű, nem csonkító, a további gyermekvállalást is teljességgel lehetővé tevő beavatkozással teljes gyógyulás biztosítható.
Ám a méhnyakrák előfordulásának csökkenése jó pár éve megállt, most évente stabilan 800-900 körüli új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban. Elmondhatjuk, hogy bár a méhnyak sejtvizsgálati szűrése óriási ugrást jelentett a daganat korai kimutatásában, ám érzékenysége sajnos nem 100 százalékos, amelyre egy újabb nagy horderejű kutatás hívta fel a figyelmet. Újabb mérföldkő a rákszűrés történetében: a HPV kimutatása 2008-ban kapott Orvosi-élettani Nobel-díjat az a kutatócsoport, amely kimutatta, hogy a méhnyakrákos megbetegedés hátterében, csaknem 100 százalékban a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés áll. Az elméletet a valóság is igazolta: ha valakinek méhnyakrákja van, annak a sejtmintáiban biztosan benne van a magas kockázatú HPV-törzsek valamelyike. A két leggyakoribb, hámnyugtalanságot vagy rákos elváltozást előidéző típus a 16 és a 18-as. "Miután felfedezték a HPV szerepét ebben a folyamatban, a szakma eljutott egy olyan technikához, amellyel viszonylag egyszerű kimutatni a HPV-variánsokat, és meghatározni a méhnyakrák szempontjából magas kockázatú vírustörzsek jelenlétét.
A méhnyakrák megfelelő eszközzel (kolposzkóp) segítségével szabad szemmel is látható. A méhnyakrák kialakulása több rákmegelőző állapoton keresztül következik be, hosszú idő alatt (ezért a szűrés fontossága hangsúlyozandó! ) és a nem túl szerencsés elnevezés: " méhszájseb", legtöbbször ártalmatlan, panaszt nem okozó elváltozás, azonban a korai méhnyakrákkal pontosan megegyező küllemű is lehet. A méhnyak kolposzkópos vizsgálata után a nőgyógyász cytológiai mintát vesz. Ez a vizsgálat nem csak a különböző mértékben kóros hámsejtek vagy már daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek, esetleges fertőzések kimutatására is alkalmas. Ha gyanús elváltozást észlel a kezelőorvos akkor biopsziát végez, mely már szövettani eredményt ad, az elváltozás pontos típusa így meghatározható. Méhnyakrák szűrése: P skála A méhnyakrák szűrés eredményének értékeléséhez többek között, még ma is a P-skálát használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg: P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást.