160 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását. A Bánk bán középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll, zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek. Az opera Katona József azonos című tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére.
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt l. felvonás Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné mulatságot rendez meráni hívei szórakoztatására. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. Petur bán, a "békétlen" magyar nemesek vezére, rossz szemmel nézi a dorbézolást. A békétlenek óvatosságra intik őt, és bordalt követelnek tőle. Keserű dala után Petur elárulja társainak, hogy titokban Bánk után küldetett, hogy saját szemével lássa a kettős veszélyt, ami az országot és feleségét, Melindát fenyegeti. Ottó nyílt udvarlását Melinda hűvösen fogadja s elborzad, mikor megérti, hogy Gertrud királyné maga is támogatná a viszonyt. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Ottó Biberachnak panaszolja el sikertelen próbálkozását, aki épp a herceget akarja felhasználni terveihez. Közben a király győzelmének híre érkezik, az udvar tánccal ünnepel. Ottó feltartja a távozó Melindát és újabb ostromba kezd.
LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Hazaárulási vád és a hadsereg becsülete, téves ítéletek, tárgyalótermi drámák meg kabinetválságok, bíróság elé citált nagy író és utcai merénylet a védőügyvéd ellen: egy nagyon francia (világ)botrány részletei. Rövid emlékeztető és spoileres gyorstalpaló Roman Polanski Dreyfus-filmje elé. Megérdemelt sikerű Bánk bán-bemutatóra került sor a Margitszigeten; több szempontból is mélyen problematikus Bánk bán-bemutatót tartottak a Margitszigeten. Mindkét megállapítás indokolt a Coopera Erkel-produkciójáról szólván. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Címkék: Bakonyi Marcell, Boncsér Gergely, Erkel Ferenc, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kendi Lajos, Kesselyák Gergely, Kováts Kolos, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Mester Viktória, Molnár Levente, Vidnyánszky Attila A szokottnál is jobban várt idei Kaposfest nyitógáláján akadt örömteli pikantéria, volt múltidézés és pirospozsgás zene, sőt akár még Józsi, az úthengeres is az eszünkbe juthatott. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Oláh János (1942–2016) Oláh János-emlékest Immár ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Napló szerkesztősége a 2016 júliusában elhunyt Oláh János költő, író, kiadóvezető emlékét felidéző estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az est során három kiadó adta át Az év legsikeresebb szerzője-díjat, köszöntötték a 30 éves Széphalom Könyvműhelyt, valamint kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj idei nyerteseit. A járványhelyzetre tekintettel a program közönség nélkül, zárt ajtók mögött zajlott, amelynek felvételét 2020. november 24-én – Oláh János születésnapján – 18 órakor tette közzé a Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornáján és a Magyar Napló Kiadó Facebook-oldalán. Az est nyitányaként Mezey Katalin Kossuth-díjas író beszélt a Széphalom Könyvműhely elmúlt harminc évéről, amelyet röviden így foglalt össze: "Harminc év, hétszáz könyv, kilencszáz program. " Három új kötetet is bemutattak az esten, amelyek Oláh János életművét dolgozzák fel. Dr. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője beszélt "A sodrás délideje" című kötetről, amely az MMA néhai tagjáról, Oláh Jánosról szervezett életmű-konferencián elhangzott tanulmányok szerkesztett változatát tartalmazza.
), hanem azt a megoldásukat is, amelyet kizárólag az 1939-es operaházi helyzet indokolt és mentett: egyrészt a reprezentatív hőstenor/tenorhős hiánya, másrészt "a magyar dalnok", Palló Imre kivételes hitelű működése. Vagyis, miközben az utóbb születettek fölényével tekintünk Erkel és Egressy Béni (lásd még: szerzők) munkálkodására és a korigényekre hivatkozva meghaladhatónak nevezzük azt, addig érdemi hivatkozási alappá emeljük és aktualitásában csorbítatlannak ítéljük a nyolcvan évvel későbbi átdolgozók napi érdekű megoldását. Remélem, e cikk olvasói átérzik a körvonalazott problémát, ami praktikusan voltaképp még annál is fontosabb, mint hogy a Coopera (és pár éve az Erkel Színház) bemutatójának címszerepében a bariton Molnár Levente megfelelt-e avagy sem. Mert midőn az új Bánk bán megalkotói ideológiát és zenetörténeti hivatkozást kerestek egy már előre kész szereposztási döntéshez – jószerint minden egyezményes elvvel szakítottak, ami csak a mai operajátszást általánosságban a zenei hűséghez, a történetiséghez, a filológiához, vagy épp ellenkezőleg az abszolút és vállaltan ahistorikus jelenidejűség kívánalmához fűzik.