Tehát, ha például a munkavállaló a munkaidő beosztása szerint 4 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és ezért összesen 7 órát dolgozik, akkor biztosítani kell számára a 20 perc munkaközi szünetet.
A húsz percen felüli részt ki lehet adni egyben vagy több részletben is. Fontos, hogy a szünetet nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Egy egyrészt azt jelenti, hogy a dolgozó nem tarthat bármikor, kedve szerint szünetet, nem szakíthatja meg a munkavégzést kellő indok nélkül a munkaközi szüneten kívül. De főleg arra utal, hogy a munkáltató felelőssége, hogy a munkaközi szünetet biztosítsa, nem hivatkozhat semmilyen akadályra, amely miatt nem lehetett megszakítani a munkavégzést. Mégis nagyon sok helyről halljuk, hogy a munkaközi szünet nemcsak azért problémás, mert többet kell bent lenni a munkahelyen, hanem inkább azért, mert a munkáltató egyáltalán nem tudja kiadni. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha a munkavállaló egyedül van az adott munkahelyen, vagy létszámhiány van, és folyamatosan helyt kell állniuk a dolgozóknak, illetve vannak olyan munkakörök is, amelyek folyamatos jelenlétet igényelnek, és nincs, aki leváltsa a munkavállalót a munkaközi szünet idejére. Ez a gyakorlat jogellenes, ami ellen a szakszervezetnek fel kell lépnie!
dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható. Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. ITM: történelmi szinten a foglalkoztatás Magyarország 2021 első negyedévében a legjobb foglalkoztatási adatot produkálta a rendszerváltoztatás óta, hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 2021. július 15. A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva. Tisztázandó a felmerülő kérdéseket, az alábbiakban a kötetlen munkarend fogalmát és az alkalmazásának egypár vonatkozását ismertetem.
Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör: ekkor ugyanis a munkaközi szünet is munkaidőnek számít. E munkakörökre amúgy is jellemző a sok "üresjárat", amikor a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát, csak rendelkezésre áll, éppen ezért nehéz lenne elhatárolni, hogy a mikor tölti szünetét és mikor áll rendelkezésre munkaidejében. A munkaközi szünet időzítését a munkáltató határozza meg, de a törvény megköveteli, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A szünet céljához igazodóan tehát nem lehet a munkaidő elejére, vagy végére időzíteni a kiadását. A munkaidő 4. és 7. órája közötti időszakra akkor is kötelező 20 perc szünetet biztosítani, ha a munkáltató több részletben biztosítja a munkaközi szünetet. Például, ha a kollektív szerződés szerint 30 perc a munkaközi szünet, ebből legalább 20 percet ebben az időszakban kell kiadni, a fennmaradó 10 percet pedig a munkáltató szabadon oszthatja be. A munkaközi szünet tehát nem munkaidő, ezért a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli, így akár el is hagyhatja a munkahelyet.
A munkaközi szünet jellegéből adódik, hogy a munkáltató például nem tilthatja meg, hogy a munkaközi szünet idejére a munkavállaló a munkahelyet elhagyja. A munkaközi szünetet meg kell különböztetni azoktól az egyéb, munkavégzés megszakításával járó időtartamoktól, amelyeket a különböző munkavédelmi és foglalkoztatás egészségügyi jogszabályok írnak elő. Ilyenek például, a kedvezőtlen munkahelyi klíma esetén előírt kötelező pihenőidő, vagy a képernyő előtti munkavégzés esetére előírt szünetek. Ezek a megszakítások, szemben a Munka Törvénykönyvében előírt munkaközi szünettel, a munkaidő részét képezik. A munkaközi szünet mértéke A munkavállaló részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti 5 tévhit a szabadsággal kapcsolatban Itt a nyaralási főszezon, mindenki igyekszik minél távolabb lenni a munkahelyétől. Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására és mik a leggyakoribb tévhitek. munkaideje – hozzászámítva a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is – a 6 órát meghaladja.